Amikor a hőmérő tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedik, elengedhetetlen arról beszélnünk, hogy energiarendszerünk mennyire ellenálló, és képes lesz-e kiszolgálni Magyarország növekvő igényeit a következő évtizedben.
Erre a választ azonban az energiastratégia alkotásban is keresni kell.
A jelenlegi helyzet világosan rámutatott, mennyire fontos a villamosenergia rendszer alapinfrastruktúrái úgy, mint a paksi nukleáris erőmű, további szabályozható erőműveink, a hálózatok (határkeresztező kapacitások), illetve mennyire fontos a megtermelt villamos energia eltárolása, ami a rendszerstabilitást növelheti, az árvolatilitást pedig mérsékelheti.
Nem azt mondom, hogy további időjárásfüggő megújuló termelésnek nincs helye az energiamixünkben, vagy, hogy ne lenne fontos a jövő vonatkozásában a további energiahatékonysági beruházások, illetve az elektrifikáció további terjesztése.
Ezek hatékonyan viszont csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha azok az energetikai infrastrukturális elemek, melyekbe ezeket beillesztjük, folyamatosan, biztonságos és hatékonyan képesek hosszabb távon működni, amelyek így az egész energiarendszer biztos alapját jelenti.
Ennek hatása az energiastratégia kialakítására az, hogy a prioritásokat, hangsúlyokat rövid-középtávon az alapinfrastruktúrára, illetve az energiatárolásra helyezzük, különösen, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a jelenlegi időjárási viszonyok, és ezzel összefüggő vízhozam csökkenése nem csak egyszeri eset, hanem tendencia.
Az energiastratégiának ugyanakkor nemcsak a fenti prioritások melletti biztonságra, illetve a fenntarthatóságra, hanem a megfizethetőségre is gondolnia kell, ami nemcsak a lakossági árat, hanem a gazdasági versenyképesség fenntartását is magában foglalja.
A gazdasági versenyképesség fenntartása pedig kinyithatja a jelenlegi árszabályozási struktúra átgondolásának, és a jelenlegi keresztfinanszírozási rendszer újragondolásának lehetőségét, megnézni annak előnyeit, illetve hátrányait, és ezek alapján meghozni a stratégiai döntést.
Ezen stratégiai döntés pedig bizonyára hatással lenne mind a lakosság, mind pedig a vállalatok energiafelhasználási, energiagazdálkodási szokásaira, illetve terveire, ami visszahatna az energiaellátás biztonságára, csökkentené a kitettségünket a külső viszonyoknak.